Szegzárdi bordal...

Dúzsi Tamás: Szegzárdi Bikavér 2003

Egy nem túl emlékezetes rosé után (és mivel véletlenek nincsenek) találtam rá egy tétel 2003-as Dúzsi Bikavérre. 1999 és 2000 után talán a legszebb évjárat, legalábbis Eger-Sopron-Szekszárd-Villány viszonylatban. Nem mondhatnám, hogy sokat gondolkodtam a dolgon, gyorsan vettem négy palackkal, ebből kettő már rejtélyes módon eltűnt.

Egerben nehéz igaz barátra lelni, ha Szekszárdot is belekeverjük a Bikavér történetbe. Nagyon szép az egri legenda, de  valóság alapja nem sok van, igazából nincs. A "Stierblut" írásos emlékeinkben először 1846-ban jelent meg, Garay János egyik versében:

"Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér."

Garay János szobra pedig nem Egerben áll :)

Akit jobban érdekel az irodalom, mint a bor, az talál még egy strófát a hátsó címkén.

2003-at írunk, a borászok még csak most kezdenek magukhoz térni a 2000-es év okozta eufóriából. Micsoda évjárat! Senki nem gondolta volna, hogy mégegyszer megismétlődhet. És nem csak megismétlődött, hanem talán még szebb lett, mint a nagy előd!

A szüret óta már eltelt öt hosszú év...

Ezt a bort nyitás után azért már érdemes szellőztetni, bár pohárba töltve semmi fülledtséget nem éreztem rajta, inkább a Merlot édeskés, bársonyos illatát. Később a Cabernet -ékra jellemző málnás, erdei gyümölcsös jegyek nyílnak, fűszeres-szilvalekváros kavalkáddal, kevés pirospaprikával a háttérben. Ez így nem csak jól hangzik, hanem az is, és ez még csak a kezdet. Pohárban forgatva szép sötétvöröses szín, enyhe lilás széllel. Vastag patakokban csörgedezik vissza a pohár faláról.

Ilyenkor azért még elég sok minden rossz történhet a szájban, de most nem történik. Nincs harsány alkohol (13%), nincs szájpadlás-szaggató tannin. Egy szép kerek bor. Ünnepekhez, baráti vállveregetésekhez való. Én azt mondom, hogy bőven nyolcvan pont feletti, bár hosszú távra már nem terveznék vele, most van elemében, innen már csak lefelé mehet.