Villányi

Vylyan = Villány, ahogyan azt régi monográfiákban találtuk.
A birtok névválasztását a borvidéki kötődés és hagyománytisztelet határozza meg; a „Vylyan” egy régi helytörténeti munkában fellelt XV. századi Villány-megnevezés. Írásmódja - lúdtollal írva, két ipszilonnal - sugallta logónk kalligrafikus ábrázolását.
Ültetvényeink a Villányi-hegység csodálatos fekvésű lankáin fekszenek, a pincészet Kisharsányban a Fekete-hegyen, a Dobogó dűlő szívében található.
Debreczeni Pál a borvidék adottságaira alapozva, egy meghatározó, stílusteremtő, világviszonylatban is figyelemreméltó vörösboros birtok alapítását tűzte ki célul.
Rögtön az alapítástól a magas minőség volt a fő szempont, ennek lett alárendelve minden: a dűlők kiválasztásától a borok piacra viteléig. Első szőlőültetvényeinket 1992-ben telepítettük és borainkkal 1997-ben léptünk a piacra.
A terroir különleges adottságai mellett, a hozzáértő csapat, a szakmai nyitottság, és a hosszú évek jó szívvel végzett kemény munkája meghozta a maga gyümölcsét: a Vylyan ma a Villányi borvidék egyik legmeghatározóbb borászata.

A Tiffán család 1746 óta foglalkozik szőlő és bortermeléssel.
Családunkban a bor tisztelete és szeretete, a borkészítés tudománya apáról fiúra hagyományozódott generációkon keresztül. Pincészetünket 1990-ben alapítottuk. Szőlőültetvényeink 26 hektáron a villányi borvidék legjobb fekvésű dűlőiben találhatóak. Az itt termelt szőlőkből erős terméskorlátozással, korszerű pincészetben születnek hazai és nemzetközi versenyeken díjazott boraink: Portugieser, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot fajták, valamint ezek házasított változatai, a Rosé Cuvée, Jammertal Cuvée, Cuvée Carissimae, Grande Sélection. A borok Magyarországon elsősorban a vendéglátásban és vinotékákban kerülnek forgalomba, az export Japánba, Angliába, Hollandiába, Németországba, Ausztriába és Svájcba történik.

A 90-es évek elején Malatinszky budapesti sommelier-ként ill. borkereskedőként Európa számos borvidékét bejárta. Különösen a Bordeaux-i vidék gyakorolt rá mély benyomást és arra inspirálta, hogy mielőbb saját bort készítsen. Az 1997-ben megvalósult borászat a pincetechnikai és borászati szempontokat tekintve modernségében elérte korának csúcspontját. Ma, majd 10 év elteltével, már lenyűgöző terveket látunk a szembeötlően bővülő borászat és pincészet épületéről. A 2007-es szüret termése Malatinszky tervei szerint már az új objektumban válik borrá. A borász a Chardonnay kivételével kizárólag a kékszőlőfajtákat, így Pinot Noir, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és - Franc, valamint a Merlot fajtákat részesíti előnyben.
Malatinszky, a karizmatikus szakmaváltó elsősorban nem a tradicionális termelési eljárásokból merít, hanem azokat újragondolja, és szabad utat enged kísérletező kedvének. Az eredmény sok, rendkívül egyedülálló és karakteres bor, hihetetlen precizitással és alapossággal, ahogy azt a Cabernet Franc is bizonyítja.
Annak ellenére, hogy a Malatinszky borok még meglehetősen rövid történelemmel rendelkeznek, Magyarország legelismertebb borai közé sorolhatók.

Bock József németajkú apai és anyai ősei a 18. században a török uralom után elnéptelenedett Villány környékén telepedtek le. Az uradalom házhelyet, szántóföldet, igavonó állatot és adómentességet biztosított, melyet a szorgalmas és összetartó németek a szőlőművelésbe fektettek.
Elődei immár kilencedik generáció óta foglalkoznak szőlőműveléssel és borkészítéssel. Az 1946-os kitelepítéseknek a Bock család is áldozatául esett, ám az édesapa, Bock Antal ragaszkodott Villányhoz. A svábokat ért viszontagságos történésék ellenére, újra kezdte életét.
( teljes méret: a képre kattintva!)
Bock József édesanyjának, Boly Mária kulák családjának sem kedvezett a történelem. Mindkét család Kisjakabfalván élt, ahol több 5-5 hektárnyi szőlőt, erdőt és szántókat műveltek. Bockéknak 1850-től van 2 hektárnyi területe a villányi Jammertál dűlőben, amit az államosításkor ugyan elvettek tőlük, de Bock Antal 1953-tól visszabérelte, 1958-ban pedig megvásárolta.
A Bock-borok ettől az esztendőtől kezdve folyamatosan nyertek érmeket helyi és országos versenyeken.
Bock József szakmáját tekintve lakatos, technikusi képesítését a pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Technikumban szerezte. A villányi Mezőgépnél gyártás-előkészítőként dolgozott, de mint minden villányi, a munka után ő is a szőlőben folytatta a napot.
 
Bock József édesapja halála után, 1981-ben kezdett el önállóan bort készíteni. Egy évtizeden át még másod-állásban volt bortermelő, amikor is a növekvő terület és a sikerek hatására úgy döntött, hogy főállásban foglalkozik a szőlővel és a borral. Ekkor két és fél hektáron gazdálkodott, ami mára 50 hektáros ültet-vénnyé gyarapodott.
Bock József a „hivatalos” borászkodástól (1991) számít-
va viszonylag hamar,1997-ben lett az Év bortermelője. Ezt a kitüntetést számtalan nemzetközi és hazai elismerés előzött meg és követett.
A sikerek mögött egyértelműen egy megértő feleség és stabil család áll. Bock József felesége, Kenéz Valéria korábban tanítóként dolgozott, de az egyre növekvő családi vállalkozás kedvéért felhagyott hivatásával. Természetes volt, hogy a gyerekek is a szülők által kitaposott útra lépnek, így ma már mindannyian a családi vállalkozásban tevékenykednek.
 

Wunderlich Pincészet

A Wunderlich Pincészet a XXI. század borászati csúcstechnológiáit ötvözi a tradíciókkal. A létesítmény építészetileg világszínvonalú otthona a benne rejlõ boroknak.
Termelõkapacitása évi 250.000 palack, palackos érlelõkapacitása pedig 480.000 palack. Ez a prémium kategóriájú borok legalább 3 éves palackban történõ érlelését teszi lehetõvé.
Valamennyi ismert vörösbor erjesztési eljárás technológiai háttere biztosított : a toszkánai Ganimede, a német Taucher és a hagyományos francia fakádas erjesztõk egyaránt hõmérséklet-irányítottak.
Az érlelõ-pince 1’200 kishordó mellett helyet ad a kezelõ és összeérlelõ tartálysornak is.
2006. november 25-én megnyílt a Wunderlich Bortrezor és Látványpince a borászat tõszomszédságában. A bor iránt érdeklõdõ közönség méltó helyszínen és keretek között ismerkedhet meg a borok mellett a Wunderlich borok születésének körülményeivel és kaphat képet Lojzi hiteles munkásságáról.

Ha villányiakat vagy borral foglalkozó mesterembereket keresünk a GERE családfán, el kell jutni a dédszülőkig. Gere Attila dédnagymamája Villányban élt, férje volt a helybéli kádármester. Ezen a családi vonalon, 7 generáción át tudnak kimutatni borász ősöket; csak a nagyapával majd az édesapával szakadt meg a folyamat. A második világháború után tönkretették a paraszti birtokokat, a kitelepítésekkel pedig megszakították a családi hagyományok láncolatát. Gere Attila is az erdész szakmát választotta. A borászattal apósa révén került kapcsolatba 1978-ban, kinek hagyományos módon készített kézműves borait kóstolgatva tudatosult benne, hogy a villányi vörösborokban hatalmas lehetőség rejlik. Ezen a családi ágon is tradíciónak számít a szőlőművelés és borkészítés. Ma már az ifjabb generáció is szerves része a pincészet hétköznapjainak. A család célja, hogy régi magyar mintára újra megvalósuljon a generációkon átívelő, felmenőkről utódokra szálló szőlőművelés és borászkodás.

A Polgár Pincészet neve immár 20 éve jelent egyet a minõségi borok termelésével.
A Polgár család hitvallásának legfontosabb eleme a tradíciók tisztelete a szõlõfajták kiválasztásától a borkészítésig. A Pécsi Tudományegyetem analízisei tanúsítják, hogy a Polgár borok elõállítása során semmiféle, élõ szervezetre káros anyagot nem alkalmaznak, klinikailag bizonyítot- tan pozitív hatással bírnak az élõ szer- vezetekre. Az optimális termõhely kiválasztásával, terméskorlátozással, gondos szürettel és a legkorszerûbb feldolgozással a pincészet garantálja boraik kimagasló minõségét.

Ennek elismeréseként Polgár Zoltánt 1996-ban az “Év Bortermelõjévé” választotta a Magyar Bor Akadémia és a szakmai közvélemény. Célunk az, hogy kézmûves gon- dossággal szüretelt szõlõszemekbõl készült finom borok egyedülálló élménnyel ajándékozzák meg a természet harmóniájának tisztelõit.